Ipari de művészi szitanyomtatás az Elzász-i arany háromszögben.
Minden mindennel és mindenki mindenkivel összefügg. Gondolom ezzel most nem mondtam újat, de Franciaországban ez nagyon is így van. Ajánló nélkül nem igazán áll szóba a nouveau venu (ködös Kelet-Európából jött) grafikussal egy neves nyomda, vagy könyvkötő műhely. Tartják a zárt sorokat, mint a régi céhes időkben. De ha megvan a bizalom, akkor talán csak a nyomda kulcsát nem nyomják az ember kezébe. Szabadon járhat és alkothat…befogadják.
Azt hiszem, ha ez év januárjában nem veszek részt La Fête du graphisme 2015 fesztiválon és nem könyörgöm fel magamat a “stúdió látogatás” listára, akkor nem lett volna lehetőségem végigjárni Párizs legmenőbb design stúdióit és feltenni nekik az egyszerű kérdést “Ti hogy dolgoztok?”. Valós képet kapva a francia kortárs design helyzetéről. Így jutottam el a HELMO-hoz Thomas Couderc és Clément Vauchez, Párizs észak-keleti részén lévő Montreuil-i stúdiójukba, ahol az első találkozás után visszavonhatatlanul azt éreztem – “igen ők azok”…”velük akarok dolgozni”.
No de miért? Mert a tipográfia és a szakma iránti elhivatottságuk párját ritkítja. Egyszerű, betű-centrikus és a manuális, pre-computer age (a számítógép és tervező programok előtti) tervezési stílusuk kiemeli Őket a francia, de talán a Nyugat-Európai design élvonalából. Szinte az összes munkájukat szita eljárással készítik, legyen az több száz oldalas könyv az Espace Culturel Louis Vuitton-nak, vagy egy zseniálisan hajtogatott meghívó a Palais de Tokyo-nak. És…aki ezt hirtelen megmosolyogná…és azt gondolná és legyintene, hogy a szitanyomtatás halott – arra pillanatok alatt rácáfol a HELMO és annak egekig felmagasztalt szitanyomó stúdiója a Lézard Graphique. Ahova talán soha nem jutottam volna el, és nem dolgoznék együtt velük, ha nem ajánlanak be a HELMO-s srácok.
Jean-Yves Grandidier és Jean-Marc Burtscher által közel húsz éve alapított Straszburg melletti szita nyomó üzemük ma a szakma mekkájának számít. Technikai felszereltségük (Thieme, Grünig nyomógépeik, encres Dubuit festékeik) párját ritkítja a francia – német – svájci úgynevezett arany háromszögben. Nem meglepő, hogy az Une Saison Graphique 15 Le Havre-i plakát fesztivál díjnyertes munkáit, mint például az Antoine + Manuel duó nagyméretű több, akár 10-20 színes plakátjait már évek óta Ők vitelezik ki. Vagy Fanette Mellier poszter költeményit, amik legtöbbször 20-30 direkt színnel és plusz több rétegű lakkal készülnek. Amit legutoljára a Les Arts Décoratifs, Recto Verso című kiállításon nézhetett meg a nagyközönség. Illetve a Slanted Magazin által a nyár elején szervezet a Chacun á sa façon – Graphic Design in Paris című, Karlsruhe-ban megrendezett egynapos design konferencián mutatták be.
A látottak és az átélt pozitív élmények hatására, jelenleg azon dolgozom, hogy a közeljövőben Budapesten is be tudjuk mutatni a Recto Verso című kiállítást és minél több magyar alkotónak felhívjuk a figyelmét az ipari szitanyomtatásban rejlő kreatív lehetőségekre.
Kapcsolódó linkek:
Lézard Graphique – http://www.lezard.fr
HELMO – http://www.helmo.fr
Fanette Mellier – http://fanettemellier.com
Antoine + Manuel – http://www.antoineetmanuel.com
Une Saison Graphique – http://www.unesaisongraphique.fr
Les Arts Décoratifs – http://www.lesartsdecoratifs.fr
THIEME – http://www.thieme.eu
Natgraph – http://www.natgraph.co.uk
Grünig – http://www.grunig.ch
encres Dubuit – http://www.encresdubuit.com
SLANTED Magazine – http://www.slanted.de